Szaldós és bruttó elszámolás.

Mit is jelentenek ezek pontosan? Miért jobb a szaldós elszámolás?

Aki napelem témában sokat olvasgat gyakran találkozhat ezen két jól csengő kifejezéssel, mint szaldó és bruttó elszámolás. Azt már egy korábbi cikkünkben kiveséztük, hogy szaldós elszámolásba támogatással csak június 30-ig megkötött szerződéssel van lehetőség beszálni. Na de mit is jelentenek ezek pontosan? Miért is járunk jobban a szaldós elszámolással?

Szaldós elszámolás:

Lényege, hogy a napelemes rendszer által megtermelt energiát az áramszolgáltató kötelezően átveszi és a vételezési árral megegyező betáplálási árat határoz meg a szerződésben. Ennek mértékét kWh/Ft-ban határozza meg. Az elszámolási időszak 1 éves. Ezt azt jelenti, hogy az áramszolgáltató 1 éves ciklusokban rögzíti a hálózatból vételezett energiát és a napelemes rendszer által a hálózatba betermelt energiát. Optimális esetben, ha megfelelően van méretezve a napelemes rendszerünk, akkor az éves elszámolás végén közel 0 Ft-ra fog adódni a különbözet (gyakorlati példaként, a nyáron megtermelt villamos energiát télen fel tudjuk használni fűtésre). Ebben az esetben közel annyi volt az éves energiahozama a napelemes rendszerünknek, mint az éves villamos energia szükséglete a háztartásunknak az elszámolási időszak során. A hálózatból vételezett és a hálózatba betermelt energia mérése kétirányú mérőóra segítségével történik (ún. ad-vesz mérőórával). Ezt az áramszolgáltató szereli fel a meglévő egyirányú mérőóránk helyére hálózatcsatlakozási szerződés megléte után. Ezt követően egy elszámoló számlát állít elő a hálózat a korábbi időszak lezárásaként. Ezután veszi kezdetét az éves elszámolási időszak.

Képlettel kifejezve: 

( Éves energiatermelés [kWh] – Éves energiafogyasztás [kWh] ) * áramár

(áramár értéke: 38 Ft/kWh)

Ennek értelmében: pozitív érték esetén többlettermelés van, mert többet termelünk, mint fogyasztunk és ezt a többlet energiát a hálózat átveszi tőlünk tehát fizet nekünk.
Negatív érték esetén pedig a fogyasztásunk több mint a termelésünk, tehát vételeznünk kell pluszba energiát a hálózatból, amiért nekünk, fogyasztónak kell fizetnie. Fontos megjegyezni, hogy a többlettermelést piaci áron veszi át a hálózat, azaz kb. 18 Ft/kWh áron. Tehát szándékosan túlméretezni a rendszert nem megtérülő gazdasági szempontból. A legoptimálisabb, ha a fogyasztás és a termelés megegyezik az elszámolási időszakban.

Bruttó elszámolás:

A 2024. január 1-je után megkötött hálózatcsatlakozási szerződések esetében a szaldó elszámolás nem vehető igénybe, helyette egy új elszámolási rendszer, az úgynevezett bruttó elszámolási rendszer veszi át a helyét. VISZONT, az addig a napig megkötött szerződések alapját továbbra is a szaldós elszámolás fogja képezni! A bruttó elszámolás alapja az lesz, hogy a többlettermelésből származó és el nem fogyasztott villamos energiát, nem ugyanannyiért veszi át a hálózat, mint amennyiért vásárolja a fogyasztó, hanem kevesebbért. Ez forintokban kifejezve azt jelenti, hogy a mai árértékekre vetítve a hálózatba táplált 1 kWh energiáért a hálózat 18 Ft-ot fizet, míg a vásárolt 1 kWh energiáért átlagosan 38 Ft-ot kell fizetni. Ez nem annyira előnyös, mint a szaldós elszámolás, mivel nyáron, mikor többet termel a napelemes rendszer, akkor kevesebbért tudjuk értékesíteni az energiát, mint a szaldós elszámolásban. Télen pedig, amikor kevesebbet termel a napelemes rendszer, akkor pedig energiát kell vételeznünk és ez a vételezési ár több, mint amennyiért eladnánk a termelt többletenergiát. Így összességében a bruttó elszámolással rosszabb feltételek mellett tudjuk értékesíteni az el nem fogyasztott többletenergiát, mint a szaldós elszámolásban. 

Hogy tetszett a bejegyzés?

Mivel szeretnénk több értéket adni, kérjük ossza meg velünk véleményét, hogy mennyire találta hasznosnak a bejegyzést. 🙂