Megéri-e Magyarországon napelemes rendszert telepíteni?
Kezdjük elsősorban Magyarország feltérképezését, a Napenergia potenciáljának az elemzésével.
Magyarország éghajlata
Napelemes rendszerek termelését tekintve a műszaki paraméterek mellett nagy szerepet játszanak az éghajlati, környezeti és időjárási viszonyok. Nézzük meg Magyarország területi adottságai. Magyarország a keleti félgömb 16° és 23° hosszúsági körei, valamint az északi félgömb 45°45’ és 48°35’ szélességi körei között helyezkedik el. A csillagászatilag napsütéses órák 45%-ban süt a Nap. A napsütéses órák száma 1740 és 2080 óra közé tehető éves szinten. A Nap beesési szögének értéke 18-21° között alakul a földrajzi elhelyezkedés függvényében.
Kitekintve a világtérképre az mondható el, hogy minél északabbra megyünk annál rosszabb lesz a napelemes rendszerek energiatermelő képessége. Az Egyenlítő felé haladva pedig egyre jobb lesz, mivel a 0° beesési szöget minél inkább megközelítjük, annál kevesebb utat kell megtennie a Napsugaraknak a földfelszínig (háztető), így rövidebb távon nem éri annyi veszteség légköri akadályok miatt, mint a sarkköröknél. Továbbá az Egyenlítőt közelítve nő a napsütéses órák száma. Magyarország a mérsékelt övezetben helyezkedik el. Helyi adottságainál fogva optimális lehetőségeket teremt napelemes rendszerek térnyerésének hosszú távon.
(A napfénytartam átlagos havi értékei Magyarországon az 1971-2000 közötti időszakban)
(Forrás:www.mnnsz.hu)
(Az évi átlagos napfénytartam [óra] Magyarországon az 1971-2000 közötti időszak alapján)(Forrás:www.mnnsz.hu)
Magyarországon a hónapokat vizsgálva a napsütéses órák tekintetében az vonható le, hogy a legkevesebb napsugárzás földet decemberben éri (kb. 45 óra napsugárzás/hónap), míg napsugárzásban leggazdagabb hónap a július (kb. 255 óra napsugárzás/hónap). Ebből következik az, hogy télen kevesebbet, nyáron pedig többet termel a napelemes rendszer. Ezt az egyenlőtlen termelési képet remekül aknázza ki a szaldós elszámolás, mivel az egész éves termelést nézi az egész éves fogyasztáshoz és nem havonta veti össze a napelemes rendszerünk termelését az aktuális fogyasztásunkal. Ha ez az eset állna fenn, akkor télen – mikor több a fogyasztásunk, mint a termelésünk – áramot kellene vételeznünk a hálózattól, ami nekünk pénzbe kerülne és csak nyáron tudnánk értékesíteni a többlet termelésből adódó hozamot. Ezért mondható rendkívül előnyösnek a szaldós elszámolás, mert 1 éves elszámolás képezi az alapját.
A méretezés szempontjából jól bevált „ökölszabály”, hogy 1 kWp-nyi napelemes rendszer nagyságrendileg 1200 kWh villamos energiát termel egy év alatt. Ha a gazdasági oldalát vesszük a beruházásnak, azt lehet mondani, hogy kb. 8-10 év alatt megtérül a beruházás, ami jó befektetésnek minősül, ha azt nézzük, hogy a rendszerünket 20-25 évre tervezzük.
A teljes rendszert megtérülése az északi országokban kedvezőtlenebb lenne a földrajzi elhelyezkedést nézve, mivel csökken a napsütéses órák száma és ezért kevesebb ideig termelnek a napelemes rendszerek. Magyarország ebből a szempontból ideálisnak mondható, mert északi szélességi elhelyezkedéséből adódóan a megtérülési időt nézve kevesebb időtartamról beszélünk, mint a legtöbb európai országnál.
Támogaátsi rendszerek
Továbbá a napelemes rendszer telepítése mellett szól a különböző támogatási rendszerek, legyen az a 2021-től felvehető otthon felújítási támogatás, a kamatmentes MFB hitel felvétele, a vállalkozás számára elérhető GINOP pályázat. A beruházás mellett szól, a napelemes rendszerek kedvező elszámolási rendszere, az úgynevezett szaldós elszámolás (jegyezzük meg, hogy ez átalakulóban lesz/van, és a bruttós elszámolás fogja felváltani).
Tehát összegezve, Magyarország kedvezőnek mondható földrajzi fekvése, valamint, a támogatási és ösztönző pályázatok elszámolási rendszerének köszönhetően, mindenképp megtérülő beruházásnak mondható a napelemes rendszerbe való befektetés.